Keresés ebben a blogban

2010. december 22., szerda

Hal-latlan

Be kell valjam, elferdiitettem a valóságot. Nem egy lakótársam van, hanem kettő. Pár napja fedeztem fel, hogy a szobában, amelyben jelenleg lakom, egy harmadik lakótárs is helyet kapott, egy apró alig észrevehető lakótárs, egy piduri kis halacska. Egy-két napja tűnt csak fel, hogy az a téglap alakú kis izé, Dantel éjjeli szekrényén, nem egy szobadiisz, hanem egy picike kis akvárium, benne egy kis uszonyos cimborával.
Talán iirtam, vagy nem. Egy egész napja, enyém a szoba. Dantel elutazott Floridába és csak Karácsony után jön vissza. Mielőtt elutazott megjegyezte, hogy vizet kellene már cserélnie a halon. Ez a mondatocska fénysebességgel suhant át az agyamon. Nem tulajdoniitottam neki jelenséget, egészen a mai napig, mikor is eszembe jutott, hogy megnézzem, ez a szeleburdi lány hagyott-e itt valami elemózsiát ennek a kis állatkának. Mikor az akváriumhoz értem fertelmes bűz csapott arcon. Az akvárium vize már szinte magától kimászott. Mivel nekem sosem volt halam, nem is igen tudtam mit csináljak. Az egyetlen dolog amit tehettem, hogy találok valakit, aki tudja, ezért reggel megkérdeztem Lana-t (az ukrán lányt), hogy tudja-e, mit kell csinálni a halakkal, hogyan kell vizet cserélni rajtuk. Szernecsém volt. Tudta. Lana iigy két előlény életét mentette meg, a halét és az enyémet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése