Keresés ebben a blogban

2010. december 16., csütörtök

Érkezés

Tegnapi napom meglehetősen korán indult. Reggel 3 táján kezdtem magam ébresztgetni magam (kb. fél négyre sikerült is magamhoz térni). Gyors hajmosás, egy-két süti reggelire, csomagolás befejezése, börönd lezárása és háromnegyed ötkor már indultunk is a reptérre. Gondoltam laza leszek, hisz előző este már megcsináltam a check-in-t, de nem sikerült, ugyanis valami oknál fogva, a plusz  böröndöt nem sikerült bevenni a rendszernek (csak a zárolás erejéig, azt viszont 2x is). Ezért áttotyogtunk az Air France ügyfélszoláglati pultjához, ott jött a hideg zuhany. Az egy dolog, hogy nem vette be a gép a plusz böröndöt, de ráadásul a túlsúly miatt jobban megvágtak, mintha két böröndöt vittem volna pluszban (mondanom se kell, hogy az átpakolás kizárva, mert már be voltak a bőröndök fóliázva). Persze ezt ott ki is kellett újfent fizetni, szóval most majd futhatok a pénzem után.
A félresikerült check-in után gondoltam még beszélek néhány szót a szüleimmel, majd a könnyesbúcsú után bevonulok a biztonsági ellenőrzésre. Az eleje stimmelt, a vége, már egy kis izgalommal járt, nem gondoltam ugyanis, hogy bennt ekkora lesz a sor. Végül pont időben értem oda a gépre, nehezen, de a kézipoggyásznak is találtam helyet. A gép persze jókora késéssel indult, olvasztani kellett még a szárnyakat. (ilyenformán Apuci az első felszállástól, az utolsó landolásig nyomonkövethette).
A késői indulás ellenére időben értünk földet Párizsban. Gyorsan átszáguldottam a 2D terminálról a 2E-re (kb. 1 óra a vonatozással együtt is). Majd jött kb. 3 óra dög unalom a váróban, illetve ha minden a menetrend szerint ment volna, akkor 3 óra lett volna, de itt is volt valami kis gubanc, ami miatt már a beszállást is késve kezdtük meg. Szóval újból késve indultunk és megint időben érkeztünk.
Az út maga hosszú volt. 2 és fél filmet. (A fél a karate kölyök 3 volt, annak nagy részét a kollegákkal megnéztük egy hétvégi műszak folyamán). Menetközben csak néhány turbulens zonát érintettünk, de ez a wc tisztaságán jelentős nyomot hagyott. Nem semmi szag volt ott, ami annál is inkább érdekes, mert a wc melletti székpár egyikén (hála Istennek, az ablak felé eső székén) ültem. Nagyon vicces volt, amikor jó étvágyat kivántak a sztyuárdeszek.
Azt hogy mennyire volt fárasztó az út, mi sem jelzi jobban, minthogy kb. 4 vagy 5 I-94-es nyomtatványt fogyasztottam el, ami kb. 5-6 végtelen egyszerű kérdést tartalmaz. Nem nagyon néztek hülyének. :)
A landolás a géppel időben megtörtént. Mivel a gépen erősen sporoltam az illemhely látogatásával, földetérést követően egyből bevágódtam az egyik mosdóba. Ez annyit jelentett, hogy mire kijöttem onnan (kb. 3-4 perc a szintidőm, még a gurulós kis bőrönddel való bajlódás ellenére is), akkora sor lett az immigartion officerek előtt, hogy kb. egy órát állatam sorba. Viszont nagyon gyorsan végeztem ott, minden gond nélkül és már mehettem is a csomagjaimért. Előbb vétleztem egy kocsit, ami 5 dolcsimba fájt, és itt jött az előnye a hosszú sorban állásnak. Már senki nem állt a futószallagok körül, innentől tehát szabad volt az út a csoma ellenőrzséig. A vámtiszt pedig nem látott bennem kockázatott, tehát mehettem is kifele.
Kint egyenesen beleszaladtam Tamásba (az unokatestvérembe), majdnem el is ütöttem a kishölgyet, akitől próbálta megtudni, hogy mi a fene van, mert, hogy a járatom érkezése már nem szerepelt a táblán.
Megtaláltuk egymást ez a lényeg. Utána kissebb kitérőkkel "egyenesen" hazamentünk hozzájuk. Köszöntem, megetettek. Szóval kiengedtem egy kicsit az út után. A gyerekek örültek nekem, nem felejtettek el (jól esett) :).
Vacsora után jöttünk a farmra, itt bár a lányok invitáltak volna, hogy tartsak velük mulatozni, én inkább az ágyat választottam, hiszen ekkor ébrenlétem 24. órájában jártam már. Mire a csomagokból előástam, egy pizsut, törölközőt és a tisztálkodáshoz szükséges cuccokat már a 26. órában jártam. Szóval nem kellett álomba ringatni.
 Ui.: El is felejtettem, hogy az ágyamon egy csomag várt, amit a CAEP-től kaptam, volt benne néhány info, plusz egy poló, plusz egy hátizsák. Jó volt ilyen fogadtatásban részesülni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése