készülődés

A holnapi az utolsó napom itthon. A bőröndök félig becsomagolt állapotban. A hangsúly a félig szócskán van, ugyanis folyamatosan azon kattog az agyam, hogy mi marad ki. Ezt a tipródást már sikerült olyan szintre fejlesztenem, hogy minden kimerültség ellenére hajnali háromnegyed kettőkor kipattant a szemem és a beszerzendő cuccokat, mint egy mantrát dudorásztam magamban újra meg újra. Persze, ahogy az lenni szokott, mire eljött az ébredés ideje el is álmosodtam, viszont hiába álmosodtam el, fel kellett kelnem, mivel szerettem volna még egy utolsó kört futni magán nyugdíjpénztári ügyben. Most már eljutottunk oda, hogy még csak sorszámot sem kaptam. Ennyit erről.
Szóval a csomag félig kész és már a búcsúk nagy részén túl vagyok (azt hiszem ez a legrosszabb része minden utazásnak). Holnap még felszerelem a házi patikám és folytatjuk a csomagolást, összeszedem a szükséges iratokat és megkezdem (jó időre) utolsó éjszakámat itthon. Nem árt egy kicsit pihenni majd, hisz szerdán reggel 7:10-kor indul a gépem. Te jó ég, kb. reggel 5-re kinn kell lenni a reptéren! Azt hiszem, szaladok is aludni. Jó éjt mindenkinek!